A post elég rossz. Nagyon nehezen érthető, miről van szó. Laikusok nem is fogják felfogni. Aki ért hozzá, az meg nem esik hasra tőle. Ha jól értem (ha nem, az a post hibája), akkor arról van szó, hogy az evolúció "vívmányai" egymásra épülnek.
@Levendula19:
Szia!
Hát, okos ötletem sajnos, nincs. Én már 3 éve olvasgatom a cikkeket, lassan doktorálhatnék a témából, én is jártam pszichiáterhez, és próbálkoztam a No contact-tal, de ha hív (külföldön él), nem tudom nem felvenni a telefont. Nálunk a leghosszabb szünet fél év volt, amíg nem beszéltünk. Most 1,5 hónapja szakítottunk legutóbb, és azt gondolom, utoljára, mert olyat mondtam neki (szándékosan), amivel mélyen megbántottam. Azt mondtam ugyanis, hogy ő nem is különleges ember (mert nagyon annak tartja magát), hanem ugyanolyan, mint a többi átlagos faszkalap. Azt hiszem, többé nem fog velem szóba állni.
Ami a "kitépést" illeti, én attól félek, soha nem fogom tudni őt kitépni a szívemből, eddig legalábbis hiába próbáltam, pedig tudom, hogy illúzió volt minden, amit vele átéltem, várat építettem a futóhomokra.
@Montana13: Kedves Montana13! Mintha a saját tapasztalataimat írtad volna le. Szerintem jónéhányan járunk teljesen hasonló cipőben. Én egy 3 éves kapcsolatot zártam le...???....ha egyáltalán sikerült. Már nem merem kimondani, hogy igen, majd csak hónapok elteltével. Kb. 1,5 éve olvasgatok ilyen és ehhez hasonló cikkeket, jártam pszichológusnál, pszichiáternél. Én már a cikkek alapján rá ismertem a párom jellemvonásaira, de a szakemberek tették fel a pontot az i-re. Szóval pszichopátiával fűszerezett szociopata a párom. Többször neki veselkedtem a kapcsolatunk lezárásának, a legtöbb idő, amíg tudtam magam tartani az 1,5 hónap volt. Eleinte szentül hittem, hogy nincs visszaút. Megingathatatlan vagyok. Néhány hét elteltével olyan erőteljes nyomulásba kezdett, hogy nem csak sms, messanger üzeneteket kaptam, hanem éjjel is verte az ajtómat, mert ő látni szeretett volna. Olyan eszközei vannak, hogy az valami hihetetlen, manipulálja az embert és akkora magabiztossággal jön, hogy végül ledönt a lábamról. Barátokat veszítettem el amiatt, hogy kibékültem vele, többen mondták nekem, hogy nem vagyok normális. Én azt mondom, hogy a pszichopata olyan érzékeny pontodon fog meg és úgy játszik veled ahogy csak akar. És ha valaki nem sziklaszilárd azt borítja menthetetlenül. Iszonyat nehéz ez az ügy, álmomban nem gondoltam, hogy ez valaha velem megtörténik. Abban csak reménykedni merek, hogy ez tényleg a végső szakításunk. (Egyébként már dönget, de nem válaszolok neki.) Ha van további fejlemény a te ügyeddel kapcsolatosan, vagy valami okos öteleted, hogyan lehet végérvényesen kitépni magunkból az ilyen embert, akkor annak nagyon örülnék.
Csak hogy ne hagyjam ezt a témát teljesen lezáratlanul, még ideillesztem Richard Dawkins oxfordi biológus, a “vak órásmester” című könyvének egy rövid idézetét.
Azért teszem ide, hogy a nagy kérdést és félreértést az evolúcióval kapcsolatban egy kicsit jobban tisztázzam, mégpedig a „véletlenszerűségre” vonatkozó részt. Ez az, amit egyetlen a témához itt hozzászóló sem említett az evolúcióval kapcsolatban és ez az, ami tovább tisztázza az eredeti cikk megértését is. (Ha valaki nem ismerné Richard Dawkins-t, csak annyi róla, hogy az egyik legelszántabb ateista, biológus a földön és kevesen foglalkoztak annyit az evolúció témájával, mint ő. Ez a könyve 1986-ban jelent meg).
Amit elmagyaráz az egyik könyvében, hogy létezik, egyszerű szelekció, ami az élettelen, nem komplex dolgokra hat, létezik halmozódó szelekció, ami a darwini evolúció magyarázata az élővilág fejlődésével kapcsolatban.
Szóval ezt írja:
„…Akik ezt teszik, saját területük (az asztronómia vagy egyéb tudományág) kiváló szakértői, s a jelek szerint őszintén hiszik, hogy a darwinizmus pusztán a véletlen (az „egylépéses kiválasztás”) alapján magyarázza az élő szervezetek megjelenését. Ez a hiedelem, ami szerint a darwini evolúció „véletlenszerű”, több mint téves: pontosan ellentéte az igazságnak. A véletlen igen csekély szerepet játszik a darwini receptben, amelynek fontosabb tétele a leglényegét tekintve, a nem véletlenszerű halmozódó szelekció.”
"Az „evolválódhatóság” a genom képessége arra, hogy adaptív variánsokat hozzon létre miközben a a genetikai rendszerre hat. Ezzel nem azt mondjuk ki, hogy a variánsoknak „irányítottnak” kell lenniük (Foster és Cairns 1992) ahhoz, hogy evolválódhatóak legyenek, hanem inkább azt jelenti, hogy nem lehetnek teljesen „iránytalanok”, azt, hogy kell lennie egy kis esélynek arra, hogy a variánsok adaptívak. Ez a szituáció analógiában van Shakespeare egyik költeményével, amely az írógépet püfölő majmokról szól. Az írógép sokkal valószínűbbé teszi ezt, mintha a majmok kezében csak egy toll vagy ceruza lenne. Az írógép legalább rákényszeríti őket arra, hogy betűsorokat írjanak. Hasonlóan ehhez, a genotípus-fenotípus térkép behatárolja a fenotípikus változások irányát, melyek a genetikai variációkból következnek."
Persze rengeteg más érdekes dolog van még ebben a tanulmányban a témával kapcsolatban.
Csak a téma lekerekítésének kedvéért, le kell írnom, hogy minden, amit a hozzászólásaidban leírtál az evolúcióval kapcsolatban, az ténylegesen úgy is van.
Miután elolvastam az alábbi papírt – amely, igaz, hogy 1996-ban jelent meg, de lebilincselően érdekes és részletes a témában – rá kellett véglegesen döbbennem, hogy az evolúciónak tényleg nincs célja, ahogy ’@egysmás’ ezt fentebb a hozzászólásában leírta. Számomra ezzel elég nehéz volt szembenézni például, mint ahogy írtam korábban. Nem egyszerű falat lenyelni egy ilyen erőteljesnek hangzó kijelentést és nem egyszerű tényleg megérteni, mit is jelent ez és hogyan működik valójában. Az élővilág úgy alakult ki, hogy semmilyen cél nem volt mögötte. Nem véletlenül volt ez tényleg forradalmi Darwin idejében és felkavarta az egész tudományos, filozófiai és vallásos világot.
Annak megemésztése, hogy az evolúciónak nincs célja, miközben ránéz valaki pl. ezen a bolygón az élővilágra, szerintem elég komoly szellemi erőfeszítést igényel (ez a saját külön bejáratú véleményem, de ezzel nem vagyok egyedül). Persze, sok ember van, akinek ez egyáltalán nem jelent semmiféle problémát; de vannak sokan olyanok is, akik azt sem tudják, miről van szó, ezért semmit nem jelent számukra.
Azt a tényt, hogy nincs cél semmilyen élővilág mögött, annyival esetleg lehet csillapítani először, hogy ha azt mondod, mint amit én is mondtam, hogy de, az evolúciónak legalább annyi célja van, hogy „túlélni”. Egyszerű cél és általános cél, de ez is lehet cél. Viszont minél nagyobb mélységében próbálom végiggondolni az evolúció témáját, annál jobban rajzolódik ki, hogy az evolúciónak még annyi célja sincs, hogy „túlélni”. Egyszerűen tényleg nincs semmilyen célja. Ez a nézőpontom talán megváltozhat, de nem hiszem. Durva példa, de a fizikai univerzum nézőpontjából - ha lehet így fogalmazni -, egy fejlett élőlény nem számít semmivel többnek vagy szignifikánsabbnak, vagy túlélőbbnek, mint a hidrogén vagy szén atom, vagy egyéb más elem az univerzumban.
A másik fő kérdésem, az „evolúciós folyamat véletlenszerűsége” volt.
Lehetséges-e, hogy egy ilyen világ véletlenségek sorozatának következménye legyen. Minél többet tanulmányozza valaki ezt a témát, annál jobban kirajzolódik számára, hogy igen lehetséges. Egy kicsit bonyolultabb megérteni, mintha csak azt mondanánk, hogy véletlenszerű, de valójában tényleg az.
És csak egy extra @egysmás-nak: Az általam olvasott egyik tanulmány – amely a komplex adaptáció problémáit vizsgálta -, egyik része leírja a következőket:
„az evolúciós számítástechnikai tudományban úgy találták, hogy a darwini mutációs, rekombinációs és szelekciós folyamat nem univerzálisan hatékony olyan komplex rendszereken, mint a számítógépes programok és chip dizájnok. Ahhoz, hogy adaptáció történjen, ezeknek a rendszereknek rendelkezniük kell „fejlődőképességgel” / „evolválódhatósággal” (evolvability), például a véletlenszerű variációkra való képességgel, amely néha fejlődést hozna. Úgy találták, hogy az „evolválódhatóság” kritikusan függ attól, hogy hogyan illeszkednek a genetikai variációk a fenotípikus variációkhoz, amely problémát a „reprezentációs problémának” neveznek.”
Az első evolúciós számítógépes program kísérletek még 1959-ben (Friedberg) történtek és akkoriban nem voltak túl sikeresek, mivel a forráskódokban lévő betűk véletlenszerű megváltoztatása a programok viselkedését is randomizálta, később 1992-ben (Koza) már sikeres „evolválódó programokat” hoztak létre, melyek jól teljesítettek komplex feladatoknál (mint pl. protein struktúrák előrejelzése, vagy véletlen számgenerálás). A különbség a számítógépes programok reprezentációjában, figyelmesen felépített adatstruktúrákban, és abban, ahogy a genetikai operátorok azokon működtek.
„Ezért a darwini optimalizációs probléma megoldás csak akkor, és csakis akkor lehetséges, ha probléma úgy van „kódolva”, hogy a mutációs-rekombinációs-szelekciós procedúrát hatékonnyá teszi. A „reprezentációs probléma” arról szól, hogy hogyan programozz le egy problémát úgy, hogy a random variációk és szelekciók megoldáshoz vezessenek. A „reprezentációs probléma” megalapozza azt a kérdést, hogy vajon a szelekció, mutáció és/vagy rekombináció adaptációt hozhat-e létre.
A biológia számára a „reprezentációs probléma” felkavaró következtetéseket jelenthet. Ha, ahogy az evolúciós biológia állítja, minden adaptáció a mutáció és szelekció eredménye, az organizmusoknak „fejlődőképesnek” (evolválódhatónak) kell lenniük. De amikor valaki felteszi a kérdést arról, hogy az organizmusnak elkerülhetetlenül evolválódhatónak kell lennie, akkor ott lesz az a kérdés is, hogy hogyan és miért keletkezett egy evolválódható genom mindenekelőtt? Az a fizika vagy biokémia véletlen következménye, vagy egy „befixált baleset” az élet eredőjéből? A fenotípus genetikai reprezentációi az evolúció termékei? Milyen evolúciós nyomások - ha bármilyenek egyáltalán -, formálták a genotípus-fenotípus térképet?”
Azt hiszem, ebből is látszik, mennyire nem egyszerű ezt a témát mélyebben megérteni. Értelmesebb ember - legalábbis remélem, hogy nevezhetjük így - bele akar tuszkolni mindent a témába (akár isteneket is). Csak hogy a saját komlexitásának megfeleljen a téma először is. Néha a legegyszerűbb dolgok nem láthatóak egy ember számára egy végtelenül egyszerű folyamatban. :)
Kezd azért még jobban tisztulni a kép. Azt hiszem, kezdem érteni az organizmus butaságát az evolúcióban és a saját eddigi butaságomat és félreértésemet a témában. Plusz a szelekciós mechanizmus jótékony hatását az evolúcióban. Kösz a segítséget! ;)
neked akkor a sima gradient search is intelligens?
Az intelligenciának is vannak fokozatai természetesen. A fenti eredeti cikk is elég egyszerűen megfogalmazta, hogy milyen egyszerű dolgot is érthetünk intelligencia alatt. @egysmás szintén leírta (nem szó szerint idézem), hogy ha valami információval rendelkezik, „működik” és arra reagál, akkor azt már nevezhetnénk intelligenciának/intelligensnek az evolúcióban.
De mivel ez a te szakterületed, sokkal jobban értesz ehhez, ráadásul te már évek óta publikálsz ebben a témában. Szerinted, nevezhetjük ezt már intelligenciának?
"te biológus vagy? Vagy honnan közelíted ezt meg?"
Nem, én nem vagyok biológus, valószínűleg "egysmás" az. Teljesen más területen dolgozom, viszont egyebek mellett érdekel ez a téma, mélyebben, mint az átlagembert.
És így eljutottunk a biológia és az evolúció egy igazán jó kérdésköréhez, ahonnan ez a kérdés tényleg érdekessé válik: a fenotípus-genotípus témája és működése.(phenotype and genotype) . Ez az a kérdéskör, amiből az eredeti cikk is született.
Ha követték is ezt a témát páran eddig, innentől már sokkal nehezebbé válik majd. :)
Next Time
Utolsó kommentek:
Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2017.02.05. 14:20:53
Na bazz, nagy újdonság!
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
Montana13 2016.03.28. 21:00:20
Az én exem nárcisztikus-pszichopata, ami egy külön műfaj.
Bejegyzés: A különbség a pszichopata és a szociopata között
Montana13 2016.03.28. 20:58:19
Szia!
Hát, okos ötletem sajnos, nincs. Én már 3 éve olvasgatom a cikkeket, lassan doktorálhatnék a témából, én is jártam pszichiáterhez, és próbálkoztam a No contact-tal, de ha hív (külföldön él), nem tudom nem felvenni a telefont. Nálunk a leghosszabb szünet fél év volt, amíg nem beszéltünk. Most 1,5 hónapja szakítottunk legutóbb, és azt gondolom, utoljára, mert olyat mondtam neki (szándékosan), amivel mélyen megbántottam. Azt mondtam ugyanis, hogy ő nem is különleges ember (mert nagyon annak tartja magát), hanem ugyanolyan, mint a többi átlagos faszkalap. Azt hiszem, többé nem fog velem szóba állni.
Ami a "kitépést" illeti, én attól félek, soha nem fogom tudni őt kitépni a szívemből, eddig legalábbis hiába próbáltam, pedig tudom, hogy illúzió volt minden, amit vele átéltem, várat építettem a futóhomokra.
Bejegyzés: A különbség a pszichopata és a szociopata között
Levendula19 2016.03.28. 20:25:19
Bejegyzés: A különbség a pszichopata és a szociopata között
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.16. 14:50:46
Azért teszem ide, hogy a nagy kérdést és félreértést az evolúcióval kapcsolatban egy kicsit jobban tisztázzam, mégpedig a „véletlenszerűségre” vonatkozó részt. Ez az, amit egyetlen a témához itt hozzászóló sem említett az evolúcióval kapcsolatban és ez az, ami tovább tisztázza az eredeti cikk megértését is. (Ha valaki nem ismerné Richard Dawkins-t, csak annyi róla, hogy az egyik legelszántabb ateista, biológus a földön és kevesen foglalkoztak annyit az evolúció témájával, mint ő. Ez a könyve 1986-ban jelent meg).
Amit elmagyaráz az egyik könyvében, hogy létezik, egyszerű szelekció, ami az élettelen, nem komplex dolgokra hat, létezik halmozódó szelekció, ami a darwini evolúció magyarázata az élővilág fejlődésével kapcsolatban.
Szóval ezt írja:
„…Akik ezt teszik, saját területük (az asztronómia vagy egyéb tudományág) kiváló szakértői, s a jelek szerint őszintén hiszik, hogy a darwinizmus pusztán a véletlen (az „egylépéses kiválasztás”) alapján magyarázza az élő szervezetek megjelenését. Ez a hiedelem, ami szerint a darwini evolúció „véletlenszerű”, több mint téves: pontosan ellentéte az igazságnak. A véletlen igen csekély szerepet játszik a darwini receptben, amelynek fontosabb tétele a leglényegét tekintve, a nem véletlenszerű halmozódó szelekció.”
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.13. 23:04:19
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.13. 23:03:36
"Az „evolválódhatóság” a genom képessége arra, hogy adaptív variánsokat hozzon létre miközben a a genetikai rendszerre hat. Ezzel nem azt mondjuk ki, hogy a variánsoknak „irányítottnak” kell lenniük (Foster és Cairns 1992) ahhoz, hogy evolválódhatóak legyenek, hanem inkább azt jelenti, hogy nem lehetnek teljesen „iránytalanok”, azt, hogy kell lennie egy kis esélynek arra, hogy a variánsok adaptívak. Ez a szituáció analógiában van Shakespeare egyik költeményével, amely az írógépet püfölő majmokról szól. Az írógép sokkal valószínűbbé teszi ezt, mintha a majmok kezében csak egy toll vagy ceruza lenne. Az írógép legalább rákényszeríti őket arra, hogy betűsorokat írjanak. Hasonlóan ehhez, a genotípus-fenotípus térkép behatárolja a fenotípikus változások irányát, melyek a genetikai variációkból következnek."
Persze rengeteg más érdekes dolog van még ebben a tanulmányban a témával kapcsolatban.
Az eredeti tanulmány itt található:
dynamics.org/Altenberg/FILES/GunterLeeCAEE.pdf
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.13. 22:57:23
Csak a téma lekerekítésének kedvéért, le kell írnom, hogy minden, amit a hozzászólásaidban leírtál az evolúcióval kapcsolatban, az ténylegesen úgy is van.
Miután elolvastam az alábbi papírt – amely, igaz, hogy 1996-ban jelent meg, de lebilincselően érdekes és részletes a témában – rá kellett véglegesen döbbennem, hogy az evolúciónak tényleg nincs célja, ahogy ’@egysmás’ ezt fentebb a hozzászólásában leírta. Számomra ezzel elég nehéz volt szembenézni például, mint ahogy írtam korábban. Nem egyszerű falat lenyelni egy ilyen erőteljesnek hangzó kijelentést és nem egyszerű tényleg megérteni, mit is jelent ez és hogyan működik valójában. Az élővilág úgy alakult ki, hogy semmilyen cél nem volt mögötte. Nem véletlenül volt ez tényleg forradalmi Darwin idejében és felkavarta az egész tudományos, filozófiai és vallásos világot.
Annak megemésztése, hogy az evolúciónak nincs célja, miközben ránéz valaki pl. ezen a bolygón az élővilágra, szerintem elég komoly szellemi erőfeszítést igényel (ez a saját külön bejáratú véleményem, de ezzel nem vagyok egyedül). Persze, sok ember van, akinek ez egyáltalán nem jelent semmiféle problémát; de vannak sokan olyanok is, akik azt sem tudják, miről van szó, ezért semmit nem jelent számukra.
Azt a tényt, hogy nincs cél semmilyen élővilág mögött, annyival esetleg lehet csillapítani először, hogy ha azt mondod, mint amit én is mondtam, hogy de, az evolúciónak legalább annyi célja van, hogy „túlélni”. Egyszerű cél és általános cél, de ez is lehet cél. Viszont minél nagyobb mélységében próbálom végiggondolni az evolúció témáját, annál jobban rajzolódik ki, hogy az evolúciónak még annyi célja sincs, hogy „túlélni”. Egyszerűen tényleg nincs semmilyen célja. Ez a nézőpontom talán megváltozhat, de nem hiszem. Durva példa, de a fizikai univerzum nézőpontjából - ha lehet így fogalmazni -, egy fejlett élőlény nem számít semmivel többnek vagy szignifikánsabbnak, vagy túlélőbbnek, mint a hidrogén vagy szén atom, vagy egyéb más elem az univerzumban.
A másik fő kérdésem, az „evolúciós folyamat véletlenszerűsége” volt.
Lehetséges-e, hogy egy ilyen világ véletlenségek sorozatának következménye legyen. Minél többet tanulmányozza valaki ezt a témát, annál jobban kirajzolódik számára, hogy igen lehetséges. Egy kicsit bonyolultabb megérteni, mintha csak azt mondanánk, hogy véletlenszerű, de valójában tényleg az.
És csak egy extra @egysmás-nak: Az általam olvasott egyik tanulmány – amely a komplex adaptáció problémáit vizsgálta -, egyik része leírja a következőket:
„az evolúciós számítástechnikai tudományban úgy találták, hogy a darwini mutációs, rekombinációs és szelekciós folyamat nem univerzálisan hatékony olyan komplex rendszereken, mint a számítógépes programok és chip dizájnok. Ahhoz, hogy adaptáció történjen, ezeknek a rendszereknek rendelkezniük kell „fejlődőképességgel” / „evolválódhatósággal” (evolvability), például a véletlenszerű variációkra való képességgel, amely néha fejlődést hozna. Úgy találták, hogy az „evolválódhatóság” kritikusan függ attól, hogy hogyan illeszkednek a genetikai variációk a fenotípikus variációkhoz, amely problémát a „reprezentációs problémának” neveznek.”
Az első evolúciós számítógépes program kísérletek még 1959-ben (Friedberg) történtek és akkoriban nem voltak túl sikeresek, mivel a forráskódokban lévő betűk véletlenszerű megváltoztatása a programok viselkedését is randomizálta, később 1992-ben (Koza) már sikeres „evolválódó programokat” hoztak létre, melyek jól teljesítettek komplex feladatoknál (mint pl. protein struktúrák előrejelzése, vagy véletlen számgenerálás). A különbség a számítógépes programok reprezentációjában, figyelmesen felépített adatstruktúrákban, és abban, ahogy a genetikai operátorok azokon működtek.
„Ezért a darwini optimalizációs probléma megoldás csak akkor, és csakis akkor lehetséges, ha probléma úgy van „kódolva”, hogy a mutációs-rekombinációs-szelekciós procedúrát hatékonnyá teszi. A „reprezentációs probléma” arról szól, hogy hogyan programozz le egy problémát úgy, hogy a random variációk és szelekciók megoldáshoz vezessenek. A „reprezentációs probléma” megalapozza azt a kérdést, hogy vajon a szelekció, mutáció és/vagy rekombináció adaptációt hozhat-e létre.
A biológia számára a „reprezentációs probléma” felkavaró következtetéseket jelenthet. Ha, ahogy az evolúciós biológia állítja, minden adaptáció a mutáció és szelekció eredménye, az organizmusoknak „fejlődőképesnek” (evolválódhatónak) kell lenniük. De amikor valaki felteszi a kérdést arról, hogy az organizmusnak elkerülhetetlenül evolválódhatónak kell lennie, akkor ott lesz az a kérdés is, hogy hogyan és miért keletkezett egy evolválódható genom mindenekelőtt? Az a fizika vagy biokémia véletlen következménye, vagy egy „befixált baleset” az élet eredőjéből? A fenotípus genetikai reprezentációi az evolúció termékei? Milyen evolúciós nyomások - ha bármilyenek egyáltalán -, formálták a genotípus-fenotípus térképet?”
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.13. 09:22:27
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.12. 08:08:16
Köszi szépen! (addig is utánanézek néhány dolognak. Haibane is nagy segítséget adott, hogy tisztábban lássak a témában)
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
egysmás 2016.02.12. 00:49:30
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 20:02:54
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 19:50:08
Kezd azért még jobban tisztulni a kép. Azt hiszem, kezdem érteni az organizmus butaságát az evolúcióban és a saját eddigi butaságomat és félreértésemet a témában. Plusz a szelekciós mechanizmus jótékony hatását az evolúcióban. Kösz a segítséget! ;)
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 19:41:28
"Az organizmus nem kontrollál semmit. Simán ha rossz az irány akkor nem szaporodik."
Igazad van, nagyon rosszul fogalmaztam meg.
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 19:32:38
neked akkor a sima gradient search is intelligens?
Az intelligenciának is vannak fokozatai természetesen. A fenti eredeti cikk is elég egyszerűen megfogalmazta, hogy milyen egyszerű dolgot is érthetünk intelligencia alatt. @egysmás szintén leírta (nem szó szerint idézem), hogy ha valami információval rendelkezik, „működik” és arra reagál, akkor azt már nevezhetnénk intelligenciának/intelligensnek az evolúcióban.
De mivel ez a te szakterületed, sokkal jobban értesz ehhez, ráadásul te már évek óta publikálsz ebben a témában. Szerinted, nevezhetjük ezt már intelligenciának?
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 18:38:32
"te biológus vagy? Vagy honnan közelíted ezt meg?"
Nem, én nem vagyok biológus, valószínűleg "egysmás" az. Teljesen más területen dolgozom, viszont egyebek mellett érdekel ez a téma, mélyebben, mint az átlagembert.
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
Haibane 2016.02.11. 18:01:47
neked akkor a sima gradient search is intelligens?
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
Haibane 2016.02.11. 18:00:14
Az organizmus nem kontrollál semmit. Simán ha rossz az irány akkor nem szaporodik.
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
Haibane 2016.02.11. 17:59:18
te biológus vagy? Vagy honnan közelíted ezt meg?
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?
BOOSTED · http://nexttime.blog.hu/ 2016.02.11. 17:39:30
Ha követték is ezt a témát páran eddig, innentől már sokkal nehezebbé válik majd. :)
Bejegyzés: Intelligens formatervezés egy Teremtő nélkül? Miért lehet okosabb az evolúció, mint ahogy azt gondoltuk?